Intézménymutató:
Demokrata Part /Partidul Democrat PD/ (Romania)
1995. április 6.
A Vacaroiu miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen a Demokrata Párt a kormányt tette felelőssé azért, hogy nem kötötték meg az alapszerződést, ez növeli az ország elszigetelődését, ismertette Victor Bostianu alelnök pártja álláspontját. /Új Magyarország, ápr. 7./
1995. április 7.
Ápr. 7-én a Demokrata Párt bukaresti székházában tartott sajtóértekezlettel zárult az MSZP Szabó Vilmos vezette küldöttségének romániai látogatása, ahol mind Szabó Vilmos, mind Victor Bostinaru, a DP alelnöke hangsúlyozta, hogy megerősítik pártközi kapcsolataikat az ET-ben is. A két párt érdeke a két ország közötti történelmi megbékélés. Az MSZP ragaszkodik az ET 1201-es ajánlásához. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./
1995. április 20.
Az RMDSZ, a Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata párt és a Liberális Párt`93 összehangolja parlamenti tevékenységét, erről döntött a három párt vezetősége ápr. 20-i találkozóján. Horia Rusu, az LP`93 ügyvezető elnöke bejelentette, hogy pártja a román-magyar alapszerződésről külpolitikai vitát akar kezdeményezni. A megbeszélésre a többi ellenzéki pártot is meghívták, ezek azonban távol maradtak. /Új Magyarország, ápr. 22./
1995. április 20.
Parlamenti kezdeményezést javasol a Liberális Párt`93 a román-magyar alapszerződés aláírása érdekében, jelentették be a párt ápr. 18-i sajtóértekezletén. A párt vezetői ápr. 18-án fogadták az SZDSZ Eörsi Mátyás-vezette küldöttségét. Az LP`93 kivált a Demokratikus Konvencióból és új kapcsolatokat épít ki a Konvencióból ugyancsak távozott szociáldemokratákkal, az RMDSZ-szel és a Petre Roman vezette Demokrata Párttal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
1995. május 3.
Máj. 3-án Bukarestben Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke Frunda György szenátorral együtt az 1201-es ajánlás megerősítése mellett foglalt állást. Elmondta, hogy Iliescu elnöknek az ajánlással kapcsolatos elutasító nyilatkozatai és a dokumentum körül kialakult hisztérikus légkör elképedést keltett az Európa Tanácsban. Radulescu Botica, a kormánypárt tagja, az ET parlamenti közgyűlésen megjelent román küldöttség vezetője és Valentin Gabrielescu ellenzéki szenátor viszont vitatta Severin nézeteit. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./
1995. május 17.
Aláírásgyűjtés kezdődött a parlamentben azért, hogy Iliescu elnököt a törvényhozó testület elé idézzék. Az akciót a volt miniszterelnök, Petre Roman Demokrata Pártja kezdeményezte. A Ziua lap dokumentumokkal alátámasztva azt állította, hogy a román elnök fiatal korában a KGB, a szovjet hírszerzés ügynöke volt. /Magyar Hírlap, máj. 17./
1995. május 25.
Petre Roman volt miniszterelnök, az ellenzéki Demokrata Párt vezetője a jövő évi választásokon arra törekszik, hogy az országban hatalomváltás jöjjön létre. "Iliescu elnök szerintem nem jó példakép Romániának, mert valójában nem kötelezte el magát a demokratikus értékek és a tolerancia mellett" - hangsúlyozta az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./
1995. május 30.
Funar, az RNEP elnöke reagált az RMDSZ kongresszusára, máj. 30-i hivatalos nyilatkozatában ellenintézkedésként tizenegy pontos intézkedési tervet javasolt: követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, az RMDSZ parlamenti képviselőit vonják felelősségre, hasonlóképpen ítéljék el mindazokat, akik részt vettek a kongresszuson. Az állam többé ne támogassa pénzügyileg az RMDSZ-t, szorgalmazni kell a magyarok anyaországba való kitelepítését. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./ Az ellenzéki Demokrata Párt viszont értékelte az RMDSZ-kongresszuson elfogadott kiegyensúlyozott politikai vonalat, ennek ellenére kérte, hogy a magyar vezetők fogalmazzák meg egyértelműbben autonómia-álláspontjukat. /Magyar Nemzet, máj. 31./
1995. július 17.
A kormánypártnak lehetősége lett volna megszabadulni szövetségeseitől, Petre Roman Demokrata Pártja nyíltan felajánlkozott, Nicolae Manolescu Polgári Szövetség Pártja sem tartott volna ki sokáig ellenzékben. A kormánypárt, Szociális Demokrácia Pártja viszont nem tette meg ezt a lépést, írja Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 18., ugyanez a tudósítás: Magyar Nemzet, júl. 17./
1995. július 17.
A román ellenzéki pártok, a Petre Roman vezette Demokrata Párt, a Román Demokratikus Konvenció - külön-külön nyilatkozatokban - elutasították az Európai Parlamentnek a román oktatási törvényt bíráló határozatát. Júl. 17-én megalakult a parlament európai integrációs bizottsága, melynek elnöke, a demokrata párti Ovidiu Popescu első nyilatkozatában szintén elítélte a strasbourgi határozatot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
1995. július 22.
Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./
1995. augusztus 3.
Romániában gondot okoz a rekordtermés. Búzából 7,3 millió tonnára számítanak, ami azt jelenti, hogy nem kell importálni, még kivitelre is jut. A gabonafelvásárlásra szakosított, állami tőkével működő cég, a Romcereal nem rendelkezik a szükséges pénzeszközzel, s nincs esélye nagyobb bankkölcsönre. A betakarított búzából mindössze 2,1 millió tonna került a cég magtáraiba. Mindez elkeseredést váltott ki a falvakban, az ellenzék ezért támadta a kormányt, a Petre Roman vezette Demokrata Párt kezdeményezte, hogy hívják össze a parlament rendkívüli ülésszakát. A kormány bejelentette, hogy elegendő hitelt fog nyújtani a felvásárló vállalatnak, ennek ellenére már a Román Demokratikus Konvenció is kérte a rendkívüli ülésszakot. /Magyar Nemzet, aug. 3./
1995. augusztus 3.
Romániában gondot okoz a rekordtermés. Búzából 7,3 millió tonnára számítanak, ami azt jelenti, hogy nem kell importálni, még kivitelre is jut. A gabonafelvásárlásra szakosított, állami tőkével működő cég, a Romcereal nem rendelkezik a szükséges pénzeszközzel, s nincs esélye nagyobb bankkölcsönre. A betakarított búzából mindössze 2,1 millió tonna került a cég magtáraiba. Mindez elkeseredést váltott ki a falvakban, az ellenzék ezért támadta a kormányt, a Petre Roman vezette Demokrata Párt kezdeményezte, hogy hívják össze a parlament rendkívüli ülésszakát. A kormány bejelentette, hogy elegendő hitelt fog nyújtani a felvásárló vállalatnak, ennek ellenére már a Román Demokratikus Konvenció is kérte a rendkívüli ülésszakot. /Magyar Nemzet, aug. 3./
1995. augusztus 5.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése /Nagy Károly kolozsvári egyetemi tanár képviselte/ aug. 5-én Békésen találkozót tartott. A megbeszélésen a Petre Roman vezette Demokrata Párt Arad és Temes megyei vezetősége is részt vett. /Új Magyarország, aug. 7./
1995. augusztus 5.
A Magyarországi Szociáldemokrata Párt és az RMDSZ szociáldemokrata tömörülése /Nagy Károly kolozsvári egyetemi tanár képviselte/ aug. 5-én Békésen találkozót tartott. A megbeszélésen a Petre Roman vezette Demokrata Párt Arad és Temes megyei vezetősége is részt vett. /Új Magyarország, aug. 7./
1995. augusztus 23.
A Petre Roman vezette Demokrata Párt Kolozsváron helyi választási egyezséget kötött a Román Demokratikus Konvencióval, melynek értelmében kölcsönösen támogatják a másik párt továbbjutott polgármester-jelöltjét a második fordulóban. Petre Roman többször járt Kolozsváron, kifejtette, hogy országos szinten nem tart elképzelhetőnek hasonló szövetséget a Demokratikus Konvencióval. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. augusztus 23.
A Petre Roman vezette Demokrata Párt Kolozsváron helyi választási egyezséget kötött a Román Demokratikus Konvencióval, melynek értelmében kölcsönösen támogatják a másik párt továbbjutott polgármester-jelöltjét a második fordulóban. Petre Roman többször járt Kolozsváron, kifejtette, hogy országos szinten nem tart elképzelhetőnek hasonló szövetséget a Demokratikus Konvencióval. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./
1995. szeptember 27.
A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./
1995. október 9.
Egy romániai, szeptemberben végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a legnépszerűbb román politikus Adrian Nastase képviselőházi elnök, a vezető kormánypárt, a Szociális Demokrácia Pártja /SZDP/ elnöke /66 %/, utána jön Iliescu államfő /60 %/, a következők: Petre Roman volt kormányfő, a Demokrata Párt elnöke /49 %/, Emil Constantinescu, a Román Demokratikus Konvenció /RDK/ elnöke /48 %/, Nicoale Vacaroiu miniszterelnök /46 %/. Arra a kérdésre, hogy ki nyeri meg a jövő évi elnökválasztást, a listán az első helyen Iliescu elnök áll /38 %/, második Emil Constantinescu /16 %/, a harmadik Adrian Nastase /5 %/. A pártok sorrendje a közvélemény-kutatás szerint a következő: a mostani vezető párt, az SZDP vezet /34 %/, az ellenzéki RDK 21 %-ot kapott, a harmadik helyen az RMDSZ és a Nagy-Románia Párt áll 6-6 %-kal, őket az ellenzéki Polgári Szövetség Pártja, illetve a szélsőséges Román Nemzeti Egységpárt követi 5-5 %-kal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./ Az RMDSZ tartja a helyét, Markó Béla pedig a népszerűségi listán 11 %-kal szerepel, ez az arány meghaladja a magyar lakosság részarányát, tehát románok is szavaztak rá. /Magyar Nemzet, okt. 9./
1995. október 11.
Petre Roman Demokrata Pártja szövetséget kötött Sergiu Cunescu Szociáldemokrata Pártjával Szociáldemokrata Unió néven, együtt készülnek a választásra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 11./
1995. október 15.
Először meglepett, amikor az RNEP azzal vádolt, hogy eladom az országot a magyaroknak - kezdte okt. 15-i vitafórumát Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke Csíkszeredában. Nem kell félni, ha magyarlakta vidéken valaki magyarul írja ki a község nevét. Rusu elvetette a kollektív jogokat, viszont az egyéni jogok megadása jóval nagyobb fokú, az élet minden területére kiterjedő decentralizáció és az európai normák tiszteletben tartása megoldja a kisebbségi kérdést - jelentette ki. Szerinte a kormánykoalíció tagjai közötti nézeteltérés csupán választások előtti porhintés az ország szemébe. Rusu elítélte a közelmúltban szintén Csíkszeredában járt demokrata párti Adrian Severinnek azt a törvénykezdeményezését, hogy a Kovászna és Hargita megyei románságnak a választási eredménytől függetlenül legyen parlamenti képviselete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./
1995. október 21.
A diákokkal szembeni rendőri erőszak miatt tiltakoztak a diákszervezetek, csatakozott hozzájuk több politikai párt is. A diákok az országos rendőrfőkapitány, Pitulescu tábornok leváltását követelték, mert a rendőrök gumibotot használtak. A bukaresti jogi fakultáson rendezett okt. 21-i tanácskozáson több párt képviselői megjelentek, így Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártjának elnöke, a Demokrata Párt több képviselője, Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke, továbbá a vidéki diákszervezetek képviselői is. A résztvevők megígérték, hogy a parlamentben kezdeményezni fogják az oktatási törvény módosításának gyorsított megkezdését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23., Vasárnapi Hírek (Budapest), okt. 22./
1995. november 1.
A tüntető diákok követeléseit Asztalos Ferenc RMDSZ-képviselő, a parlamenti tanügyi bizottság alelnöke ismertette: az alkotmányellenes díjak eltörlése, az egyetemi autonómia tiszteletben tartása, az ösztöndíjaknál a diákok szükségleteit tartsák tiszteltben, a hallgatók kapjanak ötvenszázalékos kedvezményt a közszállítási eszközökön. A pártok közül csak az RMDSZ és a Demokrata Párt támogatta a diákok követeléseit, ennek ellenére a diákok az újabb tárgyalásra nem hívták meg az RMDSZ-t, a szövetség elszigetelése tehát folytatódik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 1./
1996. január 18.
A Petre Roman volt miniszterelnök vezette Demokrata Párt és a Sergiu Cunescu elnökletével működő Román Szociáldemokrata Párt által létrehozott Szociáldemokrata Unió jan. 18-án Kolozsváron a román-magyar történelmi megbékélésre vonatkozó felhívást tett közzé. A felhívás az új koncepciót, a "történelmi partnerséget" fejtette ki. A 12 pontos felhívás kitér a kisebbségekre is kormányközi megállapodást javasol a kisebbségek státusára vonatkozóan. A távlati elgondolásban a román-magyar vámunió, illetve fizetési unió megteremtése is szerepel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20-21./
1996. január 18.
A kormány szócsöve, a Vocea Romaniei jan. 18-i száma folytatja az EBESZ-főbiztos kioktatását az RMDSZ állítólagos szeparatista törekvéseiről, ugyanakkor a Petre Roman vezette Demokrata Párthoz közel álló Azi hasábjain a magyar-román alapszerződés tárgyalását vezető szakértői küldöttség vezetője, Dumitru Ceausu külügyminisztériumi igazgató azt fejtegette, hogy Románia állami ereje megengedi, hogy toleránsabb, nagylelkűbb legyen: az euroatlanti törekvések miatt "más megközelítésből mérjék fel a román-magyar kapcsolatok kérdéseit". Az európai betagozódás elsősorban a Magyarországgal való integrációt jelenti, hangsúlyozta Ceausu. Magyarország biztosan csatlakozik az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Románia nem engedheti meg magának, hogy kimaradjon ebből. /Népszabadság, jan. 19./
1996. január 22.
A nemzeti összetartás és az állam ereje feljogosít arra, hogy toleránsabbak és nagylelkűek legyünk cím alatt a román-magyar alapszerződés problémáiról közölt kétrészes, terjedelmes interjút az Azi című ellenzéki lap Dumitru Ceausuval, a külügyminisztérium jogi osztályának igazgatójával. Az Azi a jelenleg ellenzékben lévő Petre Roman Demokrata Pártjának lapja. Dumitru Ceausu írásában hangsúlyozza azokat a közös érdekeket, amelyek az alapszerződés megkötésére irányulnak. A szerző leszögezte: "Európába történő integrálódásunk elsősorban és főleg a Magyarországgal való integrációt tételezi fel". A nemzetközi jogász több más érvet is felsorolt annak bizonyítására, hogy Romániának egyrészt érdekében áll, másrészt megengedheti magának, hogy nagyvonalúbb legyen a kisebbségekkel kapcsolatos szabályozást illetően. /Dumitru Ceausu a román-magyar tárgyalásokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./
1996. február 5.
Petre Romant, a Demokrata Párt elnökét jelölte az államelnöki választásra a Demokrata Pártból és a Szociáldemokrata Pártból álló Szociáldemokrata Unió. Ezzel a Demokratikus Konvenció államfőjelöltjének, Emil Constantinescunak ellenzéki vetélytársa is lesz. /Magyar Hírlap, febr. 5./
1996. február 6.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./
1996. február 26.
Az ellenzéki Demokrata Párt parlamenti képviselője, Adrian Severin sajtóértekezletén kijelentette, hogy Iliescu elnök támogatást nyújtott a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Izrael elleni harcához. Severin ismertette Jasszer Arafatnak 1992 decemberében a román elnökhöz írt levelét, melyben Arafat köszönetet mondott az eddigi román kiállásért és segítséget kért a kiképzéshez és fegyverek beszerzéséhez. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hamisítványnak minősítette a levelet, de nem tagadta a levélváltás tényét. /Magyar Hírlap, febr. 26./
1996. február 26.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke szintén bejelentette, hogy indul az őszi elnökválasztási küzdelemben. A kisebbségekről elmondta: fontos, hogy "azonos tető alatt érezzék magukat a román többséggel, más szóval úgy érezzék, hogy ez a saját országuk, amelyben állampolgári jogaikat garantálják." Kérdésre válaszolva az 1990. évi gyulafehérvári incidensről /amikor a televízió mutatta, hogy vezényelte az RMDSZ ellen tüntető tömeget/ annyit mondott: ő maga tudja, mit gondolt akkor, és szívében nem volt sértő szándék. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
